Tapló Terepjáró

Miről szól? Mittomén. Jövök, megyek találkozom érdekes dolgokkal és elgondolkodom. Na, nem túl mélyen, csak épphogy. Meg persze a szokásos: a bennem feszülő mély sértődöttség világgá ordítása. Mi az, hogy nem én vagyok a király? He? He? Heeee? Helyesírási hibák azok lesznek. Mert nyelvészdoktor továbbra sem vagyok. Ja, és az autókhoz sem értek. ;)

Friss topikok

Utolsó kommentek

Linkblog

Archívum

HTML

Kölcsönös pofavizit

2010.06.07. 12:16 | Tapló Terepjáró | Szólj hozzá!

Tegyük fel, rég nem látott ismerősökkel találkozol. Leparkolsz a ház elé, csengetsz. Szemed sarkából látod, hogy a függöny finoman libben. Az illető már mindent tud rólad. Attól függően mire fókuszál, először felméri pereputtyod kvalitásait, kölykeid méretét, darabszámát, házastársad megkeseredettségi fokát, valamint hogy mennyit híztál, öregedtél az elmúlt évek alatt. Ha férfi az illető, az autódat nézi először. Ebből már pontosan tudja, hogy hol helyezkedsz el a vesztes-maffiózó skálán, a többi nem érdekli, azt már az asszony úgyis jobban tudja. Ezek után bemenned sem kellene, már nem tudsz újat mondani nekik. Maximum annyit tudnak felmérni, hogy mennyit hazudsz önmagadnak (pontosan annyit, amennyit nekik próbálsz). De ilyenkor már nincs visszaút, gyorsan rendezik a kínos gondolataikat, és széles mosollyal beengedik a farkast az akolba. A mosoly őszintesége egyenes arányban áll a lúzerfaktoroddal. Eljött a te időd a kínos kérdések feltevésére, mire bejutsz, már elég sokat láttál, és pontosan tudod mire is kell rákérdezni. A társalgás akadálytalanul folyik, az esetlegesen beálló kínos szüneteket rutinosan a kölykök megfékezésére fordítod, akik már az első percben elkezdték bontani a berendezést és gyomrozni a hörcsögöt/macskát/pintyet/pincsikutyát. A nőket leköti a kölyök-kégli-kaja szentháromság, a pasik minden idegszálát az anyagiak. Mindkét csapat felméri a másik gyengéit, ez nyugtatólag hat, oldja a légkört, így egész kellemes este kerekedik, ami legalább egy heti kibeszélni valót szolgáltat. A hazaút viszonylag csöndes, csak hátulról hallatszik a nyivákolás, hogy mikor jövünk megint. Az első traktusban csönd van, az élmények dolgoznak. Halványan még rémlik, hogy mi volt a kaja, de a házigazda szemefénye kaktuszgyűjtemény már akkor is ködös volt. Vagy csak a cserepeket gyűjti? Éhes vagyok, mi lehet ilyenkor enni? Fúúúj, már megint meki?

A bejegyzés trackback címe:

https://taploterep.blog.hu/api/trackback/id/tr552062642

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása